Legnépszerűbb
Műfaj | Tévé
2011-10-30 22:30:00

Dobozból ajánljuk

Gyász a tévében: Mindenszentek versus Halloween

Az el nem végzett gyászmunka örömtelenné tehet, ezért Mindenszentekre olyan filmeket ajánlunk, amelyek a gyászmunkáról szólnak.

Arra a kérdésre, hogy milyen filmeket is kellene vetíteni Mindenszentekkor, nem lehet az a válasz, hogy a Halloween-széria – melyben Mike Myers gyilkol sokakat halomra - egyes darabjait. Engem kifejezetten bosszant egyes ünnepeink elamerikanizálódása: a Halloween családfájában kelta és skót ünnepek találhatók, egyértelműen az amerikai filmek közvetítésével került ide hozzánk.

Felesleges éppen Bálint napon – ami nem Valentin nap, hanem Bálint nap – gesztusokat tenni egy szerelmesnek, ahogy felesleges a Mikulást belekeverni a Karácsonyba. Az amerikai ünnepek nagy törleszkedésének zavarodottság is a következménye: sokan láthatták azt a közösségi oldalakon forgolódó fotót, melyen egy utcai árus Halogéntököt árul. Hallott már valamit muzsikálni erről a Halloweenről. Talán éppen egy filmen látta, hogy a halottak ünnepén rémarccá fúrt tököt szokás kirakni a kapukba, az ablakokba. És beszállt a bizniszbe.

Mindenszentekre olyas filmet javasolnék, amely a gyászmunkáról szól.

Az el nem végzett gyászmunka örömtelenné tehet: az, akit a másik elvesztésével leküzdhetetlen trauma ér, már saját magát sem tudja becsülni, nem talál vigaszt a szépségben: sem a természeti szépségben, sem a kapcsolatok adta szépségben. Az élethez való viszonyára rányomja bélyegét a feldolgozatlan halál. Verena Kast, és nálunk Polcz Alaine leírták, miért és hogyan kell elvégezni a gyászmunkát, hogyan kell megbékélni, elfogadni, hogy akit szerettünk nincs többé. A Grace nélkül az élet főhősének felesége az iraki háborúban esik el. Nem tudja elmondani gyermekeinek, hogy az anyjuk meghalt. Érett kislánya vad utazásaik közben magától találja ki, miért is kellett oly sürgősen útra kelniük.

Ha a tékából választunk erre a napra, a Halottak Napjára, e filmet jó szívvel választhatjuk.
Az M1 giccset tálal az alkalomra: az Ősz New Yorkban (M1, október 31. 20.15) a Love Story kópiája. Kiégett, ősz hőssel (ő Richard Gere), és kislányos hősnővel (ő Winona Ryder). Az őszi New York kétségtelenül szép kulissza, de e film messze nem olyan bátor, mint a Grace, ami ki meri mondani, a fájdalom őrült dolgokra tud ragadni valamennyiünket. Imádkozni nem csak a halott lelki üdvéért kell, hanem azért, hogy eltávolodjunk a halál közeléből.

A gondolkodó ember természetes állapota a melankólia. Mert a gondolkodó ember belátja, hogy mindennek véget kell érnie, hogy semmi sincs örökké, a Teremtésben megnyilvánuló erőn kívül. De ha nem tudjuk magunkat megfelelő távolságra eltartani az elmúlás gondolatától, akkor nem leszünk képesek a Teremtett világban felfedezhető szépségek felfedezésére. Szép az amitől kedvet kapunk az élettől.

A halál mindig lassan jön el (Benjamin Button különös élete – Brad Pitt)

A Grace nélkül az élet, és az Ősz New Yorkban közti különbség is ezzel írható el: az előbbi film szép, ebben az értelemben is, a Richard Gere film csak elszomorít.

Ha volt film, amit az utóbbi időben – minden giccses mellékhangja ellenére – az imént leírtak miatt szépnek éreztem, akkor az az Én, Pán Péter (RTL Klub november 1. 14.35), mert ez volt az, amely felnyitotta a szemem: mennyivel kevesebb szépséget látunk meg, mennyivel könnyebben felejtünk (felejtjük el saját gyerekkorunkat, legőszintébb és legmélyebb élményeinket, a gyerekkori élményeket), ha nincs gyermekünk.

A Mindenszentekre kitűzött nagyfilm, a Benjamin Button különös élete (M1, november 1. 20.05) sem a giccsek, sokkal inkább a szép filmek közé sorolható: főhőse az időben visszafelé halad, vagyis öreg emberként jön világra, és csecsemőként hal meg. A Fitzgerald novellából készült David Fincher munka olykor olyan, mint egy látomás. Button urat egy szerelem köti a valós időhöz, e szerelem beteljesedhetetlensége, nem jelenti azt, hogy élete nem tud beteljesedni. Ez az alapvetően, minden árnyékában barna film, igazi őszi film, és arra döbbentett rá, hogy a halál mindig lassan jön el.

Csak úgy halhatunk meg könnyedén, ha akkorra, mikor jön a halál, teljesen lelassulunk. Semmi sincs nélkülünk. De mire jön a halál, el kell intéznünk, hogy nálunk már semmink se legyen.

Kolozsi László

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.