Legnépszerűbb
Műfaj | Tévé
2011-08-05 17:15:00

HBO-sorozatok vallási szempontból, 2. rész

Borgiák: középkori pápaság, ahogy Hollywood elképzeli

A Borgiák nem csupán a karrierizmusról, hanem a vergődés, a kétségek és lelkiismeret-furdalás kifejeződéséről is szól.

Az HBO szerint a világ első maffiacsaládjának története elevenedik meg a lakások plazmatévéin, sőt a szlogen ez: Szex, Hatalom, Gyilkosság, Ámen. Nos, ezzel az erővel akár Klütaimnésztráról és Oresztészről is lehetne egy sorozat (biztosra veszem, hogy a véres drámákban bővelkedő, szövevényes görög aranykor hamarosan megihleti a szuperprodukciókban utazó HBO-szappanistákat). Rengeteg pénzből csinál nagy mozit (nevéhez híven box-office-t) az HBO: az etyeki stúdiót, no és a hiteles történelmi hátterek, tájak és épületek effektfelelőseit csúcsra járatják.

Szakértők konszenzusos véleménye szerint a Borgia-pápa érája volt a pápaság legsötétebb korszaka, pedig a pornokrácia vagy a hullazsinat is magas labda lenne az alkotóknak, ha éppenséggel az egyház sötét – és nem a fényes, nemes, példás évtizedeit – keresnék. A Borgia-korszak mentségéül szolgáljon: a reneszánsz ezidőben ért a csúcsára, s ráadásul a pejoráló Borgia-stigma leginkább VI. Sándor viciózus gyermekeinek tettei miatt ragadt utólag pápaságára – bár csúnya machinációkban, amelyek pápaságának fenntartását szolgálták, ő sem szűkölködött. Nem mellesleg Rodrigo Borgia még bíborosként egykor Mátyás király felajánlása által a péterváradi apátság jövedelmét is behúzhatta a családi költségvetésbe, holott pápaként nem tarthatta volna meg.

A világ legfőbb méltósága, és legdörzsöltebb stratégája

Olyan periódusról regél a sorozat, ahol a pápának gyermekei születnek uralkodása (szolgálata) alatt, és felesége mellett szeretőt tart a Vatikánban (Giulia Farnese-t, a későbbi III. Pál rokonát, aki a Tosca II. felvonásában is szereplő palotát építtetni kezdi). Ahol a nepotizmus és szolgalelkűség bevett és elvárt dolog a dinasztiaépítésben: tanulatlan, el nem hivatott emberek lehetnek egy szimpla kinevezés folytán érsekek és bíborosok, s így a hatalom gyakorlói és alakítói. Ahol törékeny jéggé repedhet egy sziklaszilárdnak hitt ígéret vagy szerződés. Ahol 8 éves gyermekeket ígérnek el férjhez, bebiztosítandó egy majdani szövetséget. Ahol zsoldoshadseregek és efemer uralkodóik osztják fel Itália szétdarabolt részeit. Ahol az öldöklés és bujaság alapján kimondott „erkölcsi fertő”, ez a sokat hangoztatott modern szitokszó értelmezhetetlen a 15. század bevett szokásait és kialakult viszonyrendszereit tekintve. Ahol a kegy és kegyetlenség kortünet, és ahol egy díszvacsorán a mérgezés vagy tárgyalás egyaránt diplomatikus megoldás lehet. De a legfontosabb: vérségi kötelékeken keresztül megerősített utódlás. Nemhiába zárul a Borgiák első évada egy idillel, ám ez fenyegető és vibráló családi tabló: a lovászfiú által megejtett friss anya, Lucrezia ágyánál sorakozik a Borgia-família. Azok örülnek az új életnek, akik annyi halált látnak és okoznak.

A Borgia-saga nem csupán a durva karrierizmus példázata, hanem a vergődés, kétségek és lelkiismeret-furdalás kifejeződésének magasiskolája. Persze a történelmi források egyöntetűen elítélően szólnak a Borgia-pápáról és a familiáris viszonyai okán mindenre kiterjedő hatalmi visszaéléseiről, érzelmi és politikai zsarolásairól, mégis az esendőség, a bizonytalanság, szorongás, az állandó gyanakvás képezi a Jeremy Irons által megformált figura magját. Magasra jut, de nagyot bukhat, mindent elveszthet és mindent megkaphat: ez a dupla vagy semmi dilemma kíséri VI. Sándort. Ez az ember fél, de tényleg: parázik, s e para durva húzásokra, cselekre, viszolyogtató tettekre sarkallja. Sosem lehedt nyugodt, sosem bízhat meg senkiben, a Sforzák és Orsinik a vérét kívánják és hitszegő szövetségesként is bármikor cserbenhagyják, holott a Vatikánban fejet hajtanak előtte e családok bíboros „delegáltjai”. Lucrezia félresikerült érdekházassága Giovanni Sforzával és az impotenciára való hivatkozással kikényszerített válás csak tovább fokozza a Borgiák elszigeteltségét.

Akkoriban a világ legfőbb méltósága volt a pápa, mégis a Jeremy Irons által vívódó, kapzsi, de Itáliáért felelősséget érző öreg machóként megformált VI. Sándorban dúl a kisebbségi érzés: spanyol származású (Rodrigo Borja), nemes mivolta és tehetőssége ellenére jöttmentnek számít Rómában. Nagybátyja, Alfonso 1455-ben már pápa III. Callixtus néven, s hamarosan bíborosi rangra emeli ifjú rokonát, aki majd 36 év alatt növekvő hatalmi, pénzügyi és kapcsolati tőkéjének gátlástalan machinálásával jut Szent Péter trónusához. 1492-től 1503-ig ül rajta, kulcsidőszak ez az Újvilág felfedezése és az európai konfliktusok eszkalációja miatt: Itália ütközőzóna a franciák, angolok, spanyolok, különböző condottiere-ek és a Német-római Császárság között és miatt, Nápoly pedig az egyik legfontosabb város. Sándor pápának legerősebb fegyvere a pápai hatalma és az általa adott nemzetközi legitimáció: frigyre, háborúra, szerzett javakra. Agyafúrt tervei és mindenre elszánt gyermekei vannak: egy szende szűzből méregkeverővé váló lányka (Lucrezia), egy hadra termett vérnősző fiú (Juan), és egy kézivezérlésű, papi utódlásra nevelt másik gyermek (Cesare).

Akad más ügyeskedő is: megelevenedik előttünk a machiavellizmus névadója, a milánói Medicik szürke eminenciása is, de itt a pragmatikus és vicces francia király is, VIII. Károly (e sorozat legjobb karaktere, megformálója Michel Muller). VI. Sándor legfőbb ellenlábasa Giovanni della Rovere bíboros, aki maga is a pápaságra kandidálna, s véres konfliktusokkal terhelt, erőszakos igazságérzet és bosszúvágy hajtja, hogy Borgia helyett ő legyen a pontifex maximus. A kihalásos alapon működő rendszerben a pápát leváltani csak méltatlanság (leginkább eltévelyedés) miatt lehet, della Rovere ezt próbálja bizonyítani, sőt egyszer még vérszomjas francia hadakat is uszít szeretett Itáliájára. Erőfeszítései az első szezon 13 részében sikertelenek. Colm Feore alakítja a szikár papot: Jeremy Irons mellett ő talán az egyetlen, aki nevesebb filmeket is maga mögött tudhat. A megbecsült ír rendező, Neil Jordan által forgatókönyvileg gründolt sorozat remek színészei mind kisebb szériákból jönnek, s felfedezésük, reflektorfénybe juttatásuk az HBO érdeme, megérdemlik a további nagyfilmes foglalkoztatást, a ziccer-figurákat. Átjárás is van az HBO-szériák között: a Tudorokban VIII.Henrik, itt Cesare Borgia szeretőjét játssza a csinos szomorúfűz, Ruta Gedmintas.

Tabló a reneszánsz fénykorából és a katolikus egyház sötét érájából

Az HBO történetszövő mestereinek legkedveltebb epizódjai: A) gyilkos mesterkedéseknek, B) a politikai érdekházasságok létrejöttének és C) az egyházi belviszályoknak ábrázolása. A Borgiák- és a Tudorok-sorozat hemzseg a lánykérések és királyi nászok csámcsogó tálalásától: döbbenetes belegondolni, hogy tényleg kisgyermekként ígérték oda (adták el) uralkodók saját gyermekeiket, testvéreiket, hogy tutiban tudják nagyhatalmi törekvéseiket, törékeny szövetségeiket. A horror-részekben az érzéketlen Micheletto viszi a prímet (a citromba harapott arcú Sean Harris játssza), ő Cesare Borgia famulusa és brutális bérgyilkosa. Fojtóhurok, tőr, méreg: neki nem számít, lojálisan robotol Itália családi belharcaiban. A másik megrázó és visszatérő epizód a nápolyi király hullapanoptikuma: megölt vetélytársait egy vacsoraasztalhoz ülteti kitömve-rohadva.

Amikor nem az etyeki Korda-stúdióban forgatnak (szobák, paloták), akkor nagyszabású külső felvételekkel teremtik meg a hiteles miliőt (respekt az SFX-csapatnak). Ahogy Jeremy Irons pápaként a szeretője lábát csókolgatja Itáliaként, úgy derengenek fel előttünk e terület kies részei: a comb teteje Milánó, közepe a toszkán vidék, a boka Nápoly, és a legfontosabb, ami az egészet mozgatja, a térd, az maga Róma. Na igen, Róma. A pápai udvar, egyáltalán a katolikus egyház megítélése fontos momentum a sorozatot illetően. Cui prodest? – tesszük fel a kérdést. A sorozatban kétségtelenül a kor viszonyai közt a katolikus egyház mindennek az origója, a pápa nemcsak földi helytartó, de a legfontosabb – ugyanakkor kijátszható és sakkban is tartható – hatalmasság. Akit nem jegyez Róma, az nincs, és fordítva: akinek/aminek nagyratörő álmai vannak, az keresi a szövetséget Rómával. A Vatikán nem tette indexre a sorozatot, az ellentmondásos időszak filmre vitele még használ is neki: egyszerre mutatja be a főméltóságok gyarlóságát, és színpompás jeleneti révén fel is kelti az érdeklődést az egyház iránt. Pozitív vagy negatív, de reklám ez a javából: ilyen volt, ilyen lett. 

Folytatása következik...

Simonyi Balázs

A cikksorozat első része: Erkölcsöt fonákjáról: vérgőzös történelem a képernyőn

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.