Legnépszerűbb
Műfaj | Tévé
2011-12-25 16:00:00

Dobozból ajánljuk

A Baltazzi klán és a többiek

A 2011-es év utolsó hetének tévéműsoráról szólván két bizarr szerelmi történetről, két rendkívüli ember haláláról emlékezünk meg.

Az egyik apropója az újévi koncert, melyet idén a karizmatikus, kunkori orrú finn zenekarvezető – a bécsi állami Operaház számos emlékezetes előadásának karmestere – Maris Jansons vezényel majd.

Az első újévi koncert nem újévkor volt, hanem az 1939-es év utolsó napján: Clemens Krauss szervezte és vezette elő. Csak két évvel később került az ifjabb Johann Strauss műveiből összeállított program az új esztendő első napjára. Valószínűleg kevesen sejthették, hogy az az év fordulatot hoz a háborúban is. Ekkor még Németországnak, és a vele egységbe forrt Ausztriának állt még a zászló, diadalmasan szólhattak a keringők és a polkák.

Krauss szimbolikus alakja volt a Monarchiának. Az osztrák karmesterkultúra egyik legnagyobb alakja ugyanis abba a Baltazzi családba született bele, ami oly sok fájdalmat és fejfájást okozott Ferenc Józsefnek. A görög származású család Theodore Baltazzinak köszönheti a jómódot.

Theodore Konstantinápolyban tett szert hatalmas vagyonra. Krauss vér szerinti apja, Hector, testvére volt a kor legnagyobb lótenyésztőjének, Alexandernak, kinek Kisbér nevű kancája megnyerte az Epsom Derbyt, Henrynek, kiről Arthur Schnitzler mintázta Körtánc című művének csélcsap gavallér hősét, és Helena Baltazzinak, Vetsera Mária édesanyjának. Rudolf trónörökös szeretője tehát unokatestvére volt a karmesternek. A Mayerlingben történtek után a család széthullott, azok, akik egykor a legfényesebb bálokat tartották, a társadalom peremére kerültek, hogy mi történt a vadászkastélyban, a mai napig rejtély. A rendkívül bizonytalan, sérült Rudolf kettősöngyilkosságra készült szeretőjével, valószínűleg először lelőtte a lányt, majd végzett magával. Bár az is elképzelhető, hogy az osztrák titkosrendőrség keze is benne volt az ügyben.

Sissiről, Rudolf édesanyjáról a karácsonyi ünnepek alatt megy a negédes sorozat –, mely nem ad választ arra, miért is volt olyan a koronaherceg, mint akit sosem szerettek -, készült film Mayerling címmel is (ez az, amiben együtt játszik Ava Gardner, Catherine Deneuve, Omar Shariff). Mindenesetre a lebukott családból egyedüli győztesként került ki Clementine Krauss – szubrett – gyermeke. Az új évi koncert azóta Bécs szimbolikus eseményévé vált, milliók nézik minden évben. Az első nem osztrák karmester, aki a jeles eseményt vezette Lorin Maazel volt.

Én utoljára érdekes új évi koncertet egyébként egy ízig-vérig osztrákkal hallottam: Nikolaus Harnoncourt volt olyan bátor, hogy egészen másképp, a hangsúlyokat egészen máshová rakva, merte játszani a Strauss család keringőit. A koncertet közvetíti a közszolgálati televízió és a Magyar Rádió is (2012. január 1. 12.00).

Egy időben az osztrák titkosszolgálatok látókörébe került egy neves zeneszerző is, a Doborjánban született, magát magyarnak valló Liszt Ferenc is. Az Európát végigkoncertező muzsikus páratlanul népszerű volt, nem volt tehát mindegy, mit nyilatkozik szerte a világban a Monarchia állapotáról.

Liszt lánya, Cosima, az apjánál nem sokkal fiatalabb Richard Wagnerrel kötötte össze életét – minekutána a páratlan munkabírású karmestert, Hans von Bülow-t faképnél hagyta. Liszt Bayreuthban halt meg, a Zöld Dombon, szemben a Festspielhaus-szal, Wagner színházával. Utolsó napjairól a kedves, a Mesteréért a legvégsőkig aggódó Lina Schmalhausen tudósított. Könyvét Liszt monográfusa, Alan Walker adta közre (Walker háromkötetes Lisztről szóló könyve nem csak a Liszt-szakirodalom, hanem egyáltalán a zenei szakirodalom egyik csúcsa). Lina nem szimpatizált az érdekember Cosimával. Liszt lánya, kétségtelen, azért hívta a Wagner-napokra világhírű apját, hogy emelje az ünnep fényét. Tudhatta, hogy Liszt jelenléte a legjobb reklám.

Liszt egészségét már kikezdte a sok munka, a számos szerelmi ügy, a sok kaland és az alkohol, de szelleme még friss volt. Haláláért felelősség terheli lányát is, aki inkább volt az „üzletben”, mint beteg apja mellett. Lina emlékezései filmre kívánkoznak. Annyi nagy magyar színész után most Jordán Tamást maszkírozták Lisztté; a Lina könyvéből készült filmet a filmklasszikus remake-ekért felelős Gyöngyössy Bence hozta tető alá (Utolsó rapszódiaM1 december 26. 21.50.)

A Straussok és Liszt zenéje mellett meg fog szólalni filmen Kálmán Imréé is. A Csárdáskirálynő filmváltozatát az a Szinetár Miklós rendezte, akinek a mű jelen változata – Gábor Andor magyarítását felhasználva Kellér Dezső az opera sztárjainak kívánságára máshová tette a dráma hangsúlyait – sokat köszönhet: a fiatal Szinetár színrevitele elsöprő sikert aratott a Szovjetunióban, Hruscsovnak is tetszett. A filmváltozat erőssége a szereposztás, Bóni grófot például Latinovits Zoltán hozza (Duna TV december 29. 21.30).

A jó szívvel ajánlható filmek közül is kiemelkedik a Plasztik szerelem (RTL Klub december 29. 14.25), mely egy visszahúzódó fiú és guminője románcát beszéli el. Bármily furcsa is, a történetből ki sem tetszik, ez egy megejtően romantikus, egyáltalán nem gusztustalan, sokkal inkább kedves film, aminek főszereplője napjaink egyik legnagyobb színésze, Ryan Gosling.

Az elszánt diplomata John le Carré regényéből készült, és bevezet Afrika sötét mélyére, abba a világba, ahol az emberi lények kísérleti alanyokká degradálhatóak, minden különösebb következmény nélkül (Duna TV december 28. 21.30).  Azon a napon, melyen Az elszánt diplomatát vetíti a Duna, látható lesz az utóbbi évek két kiemelkedően rossz filmje is: az IMDB szavazásán a világ legrosszabb filmjének megszavazott Álom.net (RTL Klub 15.05) és az egykor remek tévéfilmeket készítő Molnár György tévedése a KI/Be Tawaret (M1 21.55).

2012-re sok minden jót és mindenekelőtt ezen filmeknél sokkal jobb filmeket kívánok. Egy magyar Plasztik szerelmet – legalább…

Kolozsi László

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.