Legnépszerűbb
Kritika
2012-01-13 11:45:00

Roman Polanski: Az öldöklés istene

Veszteg legyünk

Viselkedés-pózok nyolcvan percben - színház a moziban.

Roman Polanski történjen bármi, feltehetőleg ameddig dobog a szíve és hagyják, filmeket fog rendezni, aminek a moziszerető ember természetesen örül. Hasonlóan egyébként Woody Allenhez, akivel közösek munkamániájuk és nemzetközi elismertségük mellett abban is, hogy magánéleti botrányaikkal kitartóan foglalkoztatják az emberek fantáziáját. Polanski ebben mondjuk überelhetetlen. Haláltábor, terhes feleségét meggyilkolták, ő maga kiskorú megrontása miatt egy életre elszökik az amerikai igazságszolgáltatástól, mindezt az első harmincnégy évében. Ehhez képest átlagos kis ártatlan pajkosság, ha valaki a nevelt lányával lép frigyre. Polanski ezúttal egy színpadi művet vitt vászonra, a magyar származású francia írónő, Yasmina Reza kamaradarabját játszatta el négy A-kategóriás színésszel. Érdekes mód maga a darab inkább állna jól a már említett kollégájának, ezt az érzést erősíti bennünk, hogy a magyarországi verzióját Kamondi Zoltán rendezésében a Vígszínházban többek közt Kern Andrással láthatjuk.

Négy felnőtt New York belvárosában (a film mellesleg Párizsban forgott) egy csodálatosan berendezett lakásban jut el a békés beszélgetésből a civilizációs gátak meglazulásáig, verekedésig, üvöltözésig, sírásig, hányásig, törésig-zúzásig.

Próbálják elfojtani indulataikat

Az erőszak persze már az első pár percben ott feszül a vásznon, a kispolgári enteriőrben folyó társalgást egy jó fekete mellett pompás művészeti albumokról, különleges tulipánokról már az elejétől fogva belengi a vér szaga. A négy ember ugyanis két házaspár, akiknek tizenegy éves gyerekeik összeverekedtek, egyikük arcon csapta egy ággal a másikat, az áldozat kisfiú arcát több öltéssel kell összevarni. Ezt az ügyet akarják civilizáltan megbeszélni, miközben próbálják elfojtani a nyilvánvaló indulataikat.

És a darab végül is erről a civilizáltság-pózról szól. A polgári luxus egyfelől biztonságos üvegbúra, amely mögül nem látni jól a vadon igazi működését, és álszentség megítélni a brutalitását, másfelől máz, amely elkeni például a házaspár saját problémáit. Az üggyel kapcsolatos fojtott érzelmek kitörése hozza magával a többi eltemetett keserűséget.

Az egyszerű társalgásból így lesz terráriumban összezárt, egymást felzabáló hörcsögök acsarkodása, ahol ennek ellenére azért időről időre még annak az esélye is fel-felcsillan, hogy a négyesből az arrogáns bróker (Christoph Waltz) és az egyszerű kereskedő papucsférj (John C. Reilly), meg feleségeik, az alkoholista, frusztrált írónő (Jodie Foster) meg az elnyomott, mellőzött brókerné (Kate Winslet) barátok legyenek.

Nagyot tévedni nem lehet ilyen szereposztás mellett, a rendező neve is garancia a minőségre, és az előzetes elvárásaink be is jönnek, magas színvonalú játékra vált jegyet, aki ezt a kamaradrámát választja a műsorból, a helyenként valóban vicces (azért nem mondanám fergeteges vígjátéknak), alapvetően jól megírt párbeszédeken (ha talán kissé sablonosak is a karakterek) jót mulathatunk. Hogy a történet pusztán a liftig lép ki a lakás teréből, ugyan zavaró, de nyilván szándékoltan az – akár a darab belső logikáját, akár a szerző erre rímelő életrajzi körülményeit nézzük –, tehát megbocsátható, ráadásul a rendező helyenként ügyesen használja a lakás tükreit, amitől tágasabbá, dinamikusabbá válik a produkció. Viszont azt már kevésbé esik jól nézni, hogy a film néhol olyan, mintha egy színházi közvetítés lenne, amelyben a szereplők néhol akkor is beszélnek, amikor egyébként nem tennék.

Reméljük lesz következő Polanski, és az már egy újabb, ha nem is egy Rosemary gyermeke, vagy egy Kínai negyed, de mondjuk egy akárcsak a Zongoristához mérhető, nagyobb ívű munka lesz. Hogy addig is veszteg legyünk, arra pont jó Az öldöklés istene.

Toroczkay András

Az öldöklés istene (Carnage) – francia-német-lengyel vígjáték, 2011. Rendezte: Roman Polanski. Forgatókönyv: Yasmina Reza alapján Roman Polanski. Kép: Pawel Edelman. Zene: Alexandre Desplat. Vágó: Hervé de Luze. Szereplők: Kate Winslet (Nancy Cowan), Jodie Foster (Penelope Longstreet), Christoph Waltz (Alan Cowan), John C. Reilly (Michael Longstreet), Elvis Polanski (Zachary), Eliot Berger (Ethan), Joseph Rezwin (Walter). Színes, 79 perc.
Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.