Legnépszerűbb
Műfaj | Háttér
2011-12-01 18:15:00

Elhunyt Zdenek Miler, a Kisvakond 90 éves alkotója

A vakond a szívével lát

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kisvakond-filmeken nőtt fel egész Kelet-Európa 1957 óta. Ha van olyan közös nosztalgia, amely kibékíti a generációs ellentéteket, akkor az a piros orrú, pocakos cseh rajzfilmfigurának köszönhető.

Mindenki emlékszik legalább egy-két epizódra az évtizedek alatt 63-részesre duzzadt sorozatból - Kisvakond nadrágja, Kisvakond autója, Kisvakond a városban. Több órányi klasszikussá vált rajzfilmes pillanat, amely az alkotó, Zdenek Miler humanizmusát, tanító szándékát, emberségét és törhetetlen optimizmusát tükrözik.

A Kisvakond eredetileg oktatófilmnek készült. Az akkor 33 éves rajzfilmkészítőt megbízták azzal, hogy rajzoljon gyermekeknek – előre megadott témákról, amelyek között a textilgyártás folyamatai is szerepeltek. Miler, hogy elkerülje az oktatófilmek unalmát, egy szerethető, kedves állatkát tervezett, aki különböző érdekes kalandokba keveredik a filmvásznon. A sok lehetséges és már elhasznált mesei toposzt félresöpörve végül az addig oly méltatlanul háttérbe szorított vakond alakjából teremtette meg hősét. A siker érdekében természetesen erőteljesen antropomorfizált figura az eredeti szándéknak megfelelően, a didakszist ügyesen adagolva magyarázza el a gyerekeknek, hogyan lesz a kék virágú lenből kis barátai segítségével zsebes vászonnadrág, hogyan aratják le, majd dolgozzák fel, festik meg, szövik és varrják készre az anyagot. Valljuk be, adódna izgalmasabb téma is egy mesefilm számára: Miler azonban kihozta a nehézkes alapanyagból a maximumot, olyannyira, hogy a Kisvakond bemutatkozása első díjat kapott Velencében.

A Kisvakond nadrágjában a figura még nem nyerte el későbbi, végleges formáját, és a rajzfilm stíluselemei is mások – a szereplők például beszélnek. A következő, Kisvakond és az autó című epizódban azonban már olyan a „főhős”, amilyennek azóta is ismerjük, és „beszélni” sem beszél. Miler kitalált egy univerzális, mindenki által értelmezhető „kisvakond-nyelvet”, amely indulatszavakból, felkiáltásokból és gesztusokból, intésekből, mimikából tevődik össze. Szerette volna elérni, hogy rajzfilmjét nyelvi és életkori kötöttségek nélkül, mindenki megértse és be tudja fogadni. A terv sikerült, a klasszikus Hannah&Barbera és Disney-filmek mintájára megalkotott csehszlovák rajzfilmfigura hamar kivívta népszerűségét a kommunista országokban, de később az egész világon is.

Nyelvi és életkori kötöttségek nélkül (Kisvakond és a fesztivál)

A Kisvakond azonban több a vasfüggöny mögötti Tom és Jerrynél. Az amerikai rajzfilmek brutalitása és a nyers erőszak nem jellemző a Krtek-univerzumra. Általában főgonosz sincs az epizódokban, vagy ha igen, szelídebb és kreatívabb módszerekkel aratnak diadalt fölötte. A Kisvakond mint festő című, 1972-es fejezetben a vicsorgó rókát úgy űzi el az erdőből az állatok csapata, hogy félelmetes mintákat rajzolnak egymásra a Kisvakond által talált festékek segítségével. Amikor azonban jön az eső, lemossa róluk az idegen színeket és minden visszaáll a megszokott, természetes rendbe.

A Kisvakond és a fesztivál című részben pedig egy (Tom és Jerry ihlette) bulldog kergeti az otthagyott ünnepi kellékek között a vakondot: amikor azonban a kutya beleesik egy kútba, hősünk segít neki, és végül összebarátkoznak. A Kisvakond világára egyfajta gyermeki, derűs optimizmus és kíváncsiság jellemző, amely különböző helyszíneken csodálkozik rá az emberek, a felnőttek viselt dolgaira, élményeket gyűjt és tapasztalatokat szerez. Miler figurái nem álszemérmesek: a napfürdőző nem takargatja magát, a nyuszimama premier plánban szüli meg a kölykeit. A szereplők kissé idealizált, azonban mégis naturális ábrázolása a filmek egyik legnagyobb erénye: a bemutatott poblémák valóságosak, létezőek és megérthetőek, azonban a figurák bája és kedvessége tompítja kissé a gyermekek találkozását a halállal, a környezetszennyezéssel, a rombolással és a fájdalommal.

Miler szemmel láthatóan ügyel a konzervatív értékek, például a kiegyensúlyozott, szerető családmodell alapos bemutatására is. Az epizódok felépítése a hossztól függetlenül hasonló (általában öt-hat perces részek készültek, de vannak majdnem fél órás hosszúságú rajzfilmek is): Kisvakond bajba kerül, vagy feladat elé állítják, majd kis barátai, az egér, a nyuszi, a sün és a béka segítségével megoldja, megismeri az adott szituációt. Nem tesz csodát és nem is erőszakoskodik, hanem gyorsan felfedezi és belakja az új környezetet.

A Kisvakond sokfelé kalandozik, hol itt, hol ott bukkan fel, elsődleges élőhelye azonban az erdő, a leggyakoribb konfliktusforrás pedig az, ahogy az ember kegyetlenül és ostobán kizsákmányolja a természetet – előremutató gondolat ez, amely napjainkra még aktuálisabbá teszi a klasszikus rajzfilmsorozatot.

Miklya Anna

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.